Gabona sikló

A gabonasiklót előzőleg megölt egerekkel, vagy apró patkányokkal tápláljuk (a patkányok nagyobb gabonasiklóknak adhatók ). A fiókákat apró egerekkel etetjük, majd a növekedés során a zsákmány is nőhet. A prédának akkorának kell lennie, mint a kígyó feje, vagy annál kisebb. A növésben lévő fiatal kígyókat hetente néhányszor etetjük, a nagyobbakat, növekvő méretű prédával, 7-10 naponként. Nem szokatlan, hogy a gabonasikló étvágya csökken a vedlés idején, tehát az etetés gyakoriságát az étvágy csökkenésének arányában ritkítjuk.

Egy vizet tartalmazó edényre is szükség van a kígyó élőhelyén, a víznek mindig tökéletesen tisztának kell lennie! A kígyók gyakran a vizükben végzik a dolgukat, ez esetben azt haladéktalanul ki kell cserélni és az edényt kitisztítani! A nagyobb vizes edény a megfelelő.Különösen vedlés előtt, gyakran fogjuk a kígyót a vízben találni.

Nemek meghatározása:

Siklóink nemét többféleképpen megtudhatjuk.

-Ránézésre, mely elég kis százalékban biztos módszer, a hím farka hosszabb, a farokban rejtőző hemipéniszének köszönhetően. A nőstény farka hirtelen szűkül.

- Átvilágítás. Egész kicsi korban a világos színű siklóinkat ha erős lámpafény elé teszzük, a hím siklóban látni lehet a hemipéniszt, pici piros csík formájában.

-Kiskorban a kipattintós módszerrel, melyet én személy szerint, csak is hozzáértő személyre bíznék, ugyanis sérülhet a nemi szervük. 

-A legbiztosabb módszer pedig a megszondázás. Hím állat esetében a szonda akár 15 farokpalyzs mélységig felcsúszhat, a nőstények esetében 3 farokpajzs mélységig. Ezt is szakemberre bízzuk! Nem megfelelő kezekben, fogamzásképtelenné tehetjük állatunkat, de akár elpusztuláshoz is vezethet.

Szaporodás:

Élőhelyén röviddel a téli álmából felébredve március és május között párzik. A nőstény a tojásokat, melyeknek száma egy fészekaljban 12-24 között van, a párzást követően, valamivel több, mint egy hónap múlva rakja le. A tojások hosszúkásak, bőrszerű, rugalmas héjuk van. Körülbelül 10 héttel a tojások lerakása után a fejlődő kígyóivadékoknak speciális pikkelye, úgynevezett tojásfoga nő, melynek segítségével a tojás héját felhasítják. 

Keltetés: 

A fészekaljat a keltetéshez lehetőleg azonnal tegyük át az inkubátorba. Ha a hőmérsékletváltozás nem túl hirtelen, a tojások elviselik a 18-32 °C közötti hőmérsékletet. Lehetőleg azonban 27-30 °C-os keltetési hőmérsékletet biztosítsunk,ami éjszakára 5-8 fokkal csökkenhet. Az első tojások általában a 70. naponhasadnak fel. Ez az időtartam  a 27 °C-os  keltetési hőmérsékletre vonatkozik. 32 °C-on a kelési idő 63 napra csökken, 25 °C-on pedig akár 90 napra is elnyúlhat. Azéjszakai hőmérséklet természetesen szintén befolyásolja a kelési időt, így pl. amásodfészekaljak kelése a hűvösebb éjszakák miatt néhány nappal mindig továbbtart. A hőmérsékleti tartomány a nem ritkán 100%-ot is elérő kelési arányt nembefolyásolja. A tojás nagyságától függően a frissen kikelt gabonasiklók hossza 20-32 cm, átlagosan 25-27 cm.

Utódok felnevelése:

A fiatal kígyók első vedlése a 4. és 14. nap között következik be. Sajnos gyakran a fiataloknak alig fele eszi meg önként az újszülött egeret. A nagyon kicsi terrárium növeli az étvágyat, sőt az étvágytalan gabonasiklót műanyagdobozban egy egérfiókával összezárva megtörhet az átok. A makacs takarmány-megtagadókat újszülött egérrel kell tömni. A jól evő fiatalokat célszerű a koplalóktól elkülönítve tartani. Az önállóan evő kígyók jobban fejlődnek, mint a mesterségesen tápláltak. A jól evő fiatalok gyorsan nőnek.