Görög teknős

Származás:

A görög teknős  (Testudo hermanni) a  leggyakoribb fogságban tartott szárazföldi teknős Magyarországon. Görögországban, Bulgáriában, Romániában,  Olaszországban,  Franciaországban és  Spanyolországban szabadon él.  A bozótos,  sziklás dombvidékeket, ligetes erdőket szereti.  Közepes nagyságú teknős, a kifejlett nőstények páncélhossza 18-23 cm, a hímek 14-20 centiméteresre nőnek.  Hátpáncélja domború, alapszíne  sárgás  színű.  A pajzsokon  sötétbarna vagy fekete mintázat van.

Terráriumi tartása:

Ha görög teknőst szeretnénk tartani, akkor mindenképpen 1-2 m2-es helyre van szükségünk. Itt is csak egy, maximum két teknőst helyezhetünk el. Mint minden teknősnél, a görög teknősnél is érvényes az, hogy minél nagyobb a hely, annál jobb.Két-három állatnak már legalább három négyzetméter nagyságú férőhelyre van szüksége. A terráriumot homokkal, földdel, kövekkel, fadarabokkal és bújóhelyekkel lehet és kell elrendezni. Ügyeljünk arra, hogy egyaránt legyen meleg és hűvös terület. A talajt kétnaponta meleg vízzel öntözzük meg. A terrárium talaja vastag (8-10 centiméter vastagságú) réteg kerti föld legyen, használhatunk darált kókuszháncsot is. Virágföldet - ha lehet - ne használjunk a benne lévő műtrágya miatt.Elég jól tűri a hőmérsékletingadozást. Csak arra kell figyelnünk, hogy hasonlók legyenek a körülmények, mint a természetes élőhelyén. Télen és ősszel 18-25°C, nyáron a 20-35°C megfelelő. A hősugárzó alatt lehet akár 45°C is. Éjszaka egy kicsit vegyük le a fűtést. ősszel és télen 10-15°C, nyáron pedig a 15-22°C elegendő. Ha van rá lehetőségünk, akkor nyáron tegyük ki a szabadba. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor UV-lámpát kell beszereznünk, hogy a teknősünknek megfelelő legyen a csont- és páncélképződése. A teknősünket hetente kétszer, 70 cm-es távolságból kell "UV-lámpáznunk". Ilyenkor ne használjunk infralámpát is. Ne tartsuk a teknősünket az erkélyen!

Szabadtéri tartása:

A legjobb hely egy szárazföldi teknős tartásához és tenyésztéséhez egy déli bekerített kertrész. A szabadban tartott állatok sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a szobában tartott társaik. Persze a klímánk miatt az a szabadban történő tartás csak időleges. Szerencsére azonban a különösen fiatal, vagy nagyon melegigényes, túl kényes fajokat kivéve a legtöbb faj tavaszól őszig kinnt tartható. Akinek van nagy kertje, kedve, türelme és ideje szép szabadtéri teknőshelyet hozhat létre. A kis szárazföldi teknősök felneveléséhez egy 2x2 méteres terület szükséges. A helynek teljesen a napon kell lennie, ne árnyékolja egyetlen fa sem. Árnyékos helyet jobb mesterségesen megoldani.A szárazföldi teknősöknek is szükségük van vízre, de nem a földben, hanem egy tálon. Ezért ügyelni kell arra, hogy a bekerített terület földje száraz legyen, akár kövekkel vagy kavicsokkal szórjuk be azt a részt. Egy jó napos részt akár egy plexiüveggel is befedhetünk. Napozó követ is helyezhetünk be nekik amin kedvükre sütkérezhetnek.Itt is gondoskodni kell egy olyan helyről, ahova a teknős visszahúzódhat, ahol elbújhat, árnyékra vonulhat. Ide akár rossz idő - eső esetén is bemehet a teknős. Legjobb ha ezt a helyet szénával béleljük ki. Ezenkívűl alakíthatunk ki nekik még egyszerűbb búvóhelyeket is. A szabadtéri tartásnál is kerülni kell az éles dolgokat, amelyben a teknős megsebesítheti magát. Ugyanígy kerülni kell a kutyával, macskával és egyéb háziállattal való találkozását. Ez ugyanis akár a teknősünk életébe is kerülhet. Itt is érvényes az a szabály, mint a terráriumi tartásnál, hogy minden áron kerülni kell a stresszt! Így a szabadtéri helye a teknősnek csak ott lehet, ahol nincs nagy mozgás, nem közlekedik sok ember.A teknős természetes körülmények között fél minden nála nagyobb állatnál, így az embertől is. Ekkor túlságosan sokszor kerül a teknősünk stresszhelyzetbe, ami egyáltalán nem tesz neki jót.Ügyelnünk kell arra, hogy a kifutó szökésbiztos, kutya és macsakamentes legyen.Mivel a legtöbb szárazföldi teknős remekül ás, a kerítést legalább 20 cm mélyen süllyesszük a földbe(a sztyeppi teknősnél érdemes akár 1 méterre is leásni dróthálót).A földből nagyjából 30-50 cm-t emelkerjen ki a kerítés, aminek jó alapanyag pl a levert facölöp, vagy akár az általam is használt széldeszka.Fontos még hogy a létesítmény főleg míg kicsik a teknősök legyen lefedve valami erősebb hálóval, mivel egyes ragadozómadarak is eleségként tekinthetnek a kis teknősökre.

CITES engedély:

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban jött létre, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Célja, hogy ellenőrizze a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza az állat- és növényfajok kipusztulását. A világméretű megállapodásnak ma már 169 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza.

Az egyezmény I. függelékébe azok a fajok tartoznak, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Ezek a legszigorúbban védett fajok, ezért az egyezmény tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. 
Ide tartoznak például: csimpánzok, elefántok, tigris, leopárd, egyes papagájfajok, tengeri teknősök. 

A II. függelékbe sorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ide tartozik a legtöbb szárazföldi teknős faj.

A görög teknős a II. függelékbe tartozik, csak CITES engedéllyel tartható. Csak ilyen engedéllyel rendelkező teknőst vásároljunk!

A kis teknősök fényképes engedéllyel rendelkeznek, ezt az engedélyt félévente meg kell újítani, újra kell fényképeztetni a teknőst. Ezek a további fényképezések ingyenesek.

Amikor a görög teknős páncélhossza eléri a 10 cm-t, mikrochipet kell beültettetni állatorvossal.